Egy kocka naplójából...

Ha az ember egy fél pillanatra nem figyel a problémáira, úgy feltornyosulnak, hogy később még létrára állva sem lát ki mögülük. Miért? Miért nem lehet egy fél pillanatra sem nyugta az embernek? Miért kell a legrosszabbra felkészülni, hogy csak pozitívan csalódhassunk? Miért…

A mai napom nagyon jól alakult. Nincs okom panaszra, sőt! A kockaságom is gömbölyödött picit, lévén nem otthon és nem számítógéppel foglalkoztam. Helyette inkább tanítgattam egy időhiányban szenvedő leányzót, aki nem mellesleg egy 10 hónapos csöppség büszke anyukája is.…

Míg kisbabák voltunk, alig várták a szüleink, hogy végre szavakkal fejezzük ki magunkat. Állítólag nagyon nagy dolog az első szó, ami a Mama, Papa, vagy a Nem halmaz tetszőleges részhalmazából kerül ki a leggyakrabban. S miután végre megtanultunk értelmesen beszélni, jön az…

Nem vagyok ízig-vérig blogger. Nem szeretem az elsőzést, elég nagy hülyeségnek tartom, miért kell a nyilvánvalót még nyilvánvalóbbá tenni? Az első post az első post, valami kezdete, alfája. Valami újé. De mi újat mondhatok még a világnak? Talán el fog veszni ez a blog is a…